Sokszor elgondolkoztam már azon, hogy miért írok. Pedig a válasz egyszerű: mert muszáj. Van valami belső kényszer, ami nem enged. Megfogan egy gondolat, téma a fejemben, hordozom napokig, hetekig (extrém esetekben még sokkal tovább is), kínlódok vele, próbálom megfogalmazni (persze nem megy, akarattal sosem), aztán egyszer csak leülök és leírom, ami jön. Addigra már kész van, csak papírra kell vetni. Én tulajdonképpen csak a toll vagyok, a történetek magukat írják meg. Utána jön az üresség, ideig-óráig, aztán megint megfogan egy gondolat… Hát ezért…
A lilymoon.hu oldalon található írások és az itt található bejegyzések között a legfőbb kapcsolat talán az, hogy mindkettőt én írom. Oda a fikciók mennek, ide a megélt dolgok. Olvassátok őket kedvetek és érdeklődésetek szerint!
Kellemes időtöltést kívánok! 🙂